Sokadszorra futok bele az egyeni dontes szabadsagat indokolatlanul korlatozo magyar biciklis szabalyozas unneplesebe/megerto elfogadasaba, a legjobban azt az ervet szeretem, hogy "mindenhol igy van". Mert, ugye, ha mindenhol igy van, akkor a mo-i status quo-t vitatni ... oooo ... tiszteletlenseg? arrogancia? hazafiatlansag? Fogalmam sincs mi. De a legszebb az egeszben, hogy nincsen mindenhol igy. Elohelyembol adodoan nekem az Egyesult Kiralysag szabalyozasarol vannak ismereteim, reszletes osszehasonlito elemzes kovetkezik.

Kotelezo tartozekok

A dramai hatas kedveert felsorolom a Mo-n minden korulmenyek kozott kotelezo tartozekokat (forras: a 20. oldal itt), es mellejuk teszem atelheto formaban az EK valaszat (forras: a "you MUST" utan kovetkezo resz itt):

  • Csengo - WTF?!
  • Borostyansarga szinu kulloprizma legalabb az elso kereken - Are you shitting me?!
  • Elso lampa - Nay!
  • Hatso lampa - No joy!!
  • Hatso piros prizma - Pffff!!!
  • Ket, egymastol fuggetlen fek - Sensible indeed!

Az EK-ban csak a ket fuggetlen fek kotelezo feltetel nelkul, vagyis ha van ket fuggetlen feked, van egy biciklid. Mo-n meg egy illegalis, hasznalhatatlan kacatod. Amit csak azert hangsulyozok ennyire, mert jol leveheto belole a legalso kategorias potencialis biciklihasznalok ertelmetlen es indokolatlan (vagyis onkenyes) kizarasa a jatekbol, illetve kriminalizalasa, ha a jatekban elegtelen felszereltsegu biciklijukkel megis reszt probalnak venni.

Lassuk a feltetelesen kotelezo elemeket (forrasok ugyanazok).

  • Mo-n ejjel es rossz latasi korulmenyek kozott kotelezo fenyvisszaveros ruhazat viselese, az Egyesult Kiralysagban nem.
  • Az EK-ban napnyugtatol napkelteig kotelezo az elso lampa, hatso lampa, hatso prizma es prizmak mindket pedalon. Rossz latasi viszonyok kozott mindez nem kotelezo.

Talan azert nem, mert a rossz latasi viszonyok nem objektiv kategoria, igy alkalmatlan arra, hogy kotelezettseg feltetele legyen.

Nemileg off-topic kisszines: Hogy mikor kotelezo a vilagitas a kulonbozo jarmuveknek, arra ket kifejezest hasznal a brit szabalyozas. A biciklisekre a 'Lighting-Up Time', a motorizaltakra az 'Hours of Darkness' vonatkozik. Elobbi akkor kezdodik, amikor a nap eltunik a horizonton es akkor er veget, amikor ujra felbukkan; utobbi ehhez kepest egy oraval kesobb kezdodik, amikor teljesen sotet lesz, es egy oraval hamarabb vegzodik, mint ahogy elkezd kivilagosodni. Nehez lenne ennel praktikusabb es tenyszerubb idointervallum-meghatarozast adni.

Hol es hogyan szabad biciklizni

Az EK-ban a jardan kivul feltetel nelkul mindenhol (nehany extrem es kevesse erdekes, de torvenyileg eleg jol korulhatarolt esetben meg a jardan is). Es ez nem csak altalanos szabaly, en meg nem jartam olyan helyen ebben az orszagban, ahol biciklivel behajtani tilos tablat lattam volna.

Advertisement

Mo-n is tilos a jardan menni es szinten van extrem kivetel (54. § 2. pont), aminek a felteteleirol az esetek 100%-aban keptelenseg egyertelmuen eldonteni, hogy fennallnak-e ("alkalmatlan ut", "gyalogosok zavarasa", sebesseg megallapitasanak modszere), ezen felul viszont tilos meg biciklizni

  • a buszsavban, hacsak tabla nem engedi (WTF?!);
  • az uton, ha van kulon biciklisav (meg nagyobb WTF?!).

Ez utobbi a kedvencem. Elore az integralt kozossegi kozlekedes fele. A szegregalt bicikliutak nem a megfelelo helyen alkalmazva onmagukban, e tiltas nelkul is problemasak (tomeg, autos-biciklis szocializacio - a szegregalt bicikliutakrol asszem kulon posztot fogok irni), de ez a tiltas tenyleg a hazmesterseg netovabbja (es meg a problemakat is noveli).

Mo-n torveny tiltja tovabba, hogy

  • az uton, padkan, barhol ketten vagy tobben egymas mellett biciklizzenek (tehat peldaul tilos a biciklis-biciklis elozes - WTF?!)
  • lakott teruleten kivul foutvonalrol balra lekanyarodni - ummmm, whatever

Ezeket az EK-ban termeszetesen szabad csinalni.

Szabalyozasi paradigmak

Ez idaig csak a teaser volt, most jon a lenyeg.

A biciklis (es altalaban a nem egyertelmuen tiltani kivant eljarasokra vonatkozo) jogszabalyalkotasban ugy jo megtalalni az altalanos es az egyedi kozotti egyensulyt, hogy kozben a szabaly pragmatikus, vagyis betarthato es a betartasa szamonkerheto marad. Ennek eleresehez a legjobb eszkoz, ha a szabaly ertelmezesehez/ertekelesehez, vagyis egyedi esetekre vonatkoztatasahoz a kozosseg szamara teret biztosit a jogszabalyalkoto ahelyett, hogy megprobalna a sajat ertelmezeset/ertekeleset magaban a jogszabalyban rogziteni. Nekem nem csak es nem elsosorban azert tetszik a teret biztosito megoldas, mert elegansabb, mint a masodik, hanem mert hatekonyabb a tarsadalmi bizalom megteremteseben/fenntartasaban. Ha idaig eljutottal mar nyilvan vilagos, hogy az elobbi felfogas a brit rendszerre, az utobbi meg a magyarra jellemzo inkabb.

Advertisement

Mutatom egy masik teruleten, hogyan nez ez ki technikailag. A Health&Safety szabalyozas Magyarorszagon abbol all, hogy a legaprobb reszletekig megprobal minden egyedi esetet lefedni es szinte taxative felsorolni a tiltott es kotelezo eljarasokat. A brit H&S szabalyozas ehhez kepest egy haromszintu hierarchizalt rendszer. Legfelso szintje a minden esetben kotelezo ereju altalanos szabaly. Ezek szinte kivetel nelkul "puha" szabalyok, ami azt jelenti, hogy tartalmaznak valami ilyen kitetelt, hogy "amennyiben esszeruen alkalmazhato". Minden szabalyhoz tartozik egy approved code of practice, ami az altalanos szabaly alkalmazasanak bemutatasa egyedi eseteken; es egy guidance, amiben a jogszabalyalkoto ertelmezi az altalanos szabalyt es gyakorlati tanacso(ka)t ad arra, hogyan lehet az altalanos szabalynak megfelelni. Ahogy mar a nevuk is mutatja, sem a code of practice, sem a guidance nem kotelezo ereju, el lehet terni az ott leirtaktol ugy, hogy kozben a torvenyt betartod (mivel a torveny kelloen altalanos, a guidance es a CoP pedig nem tartalmazza teljeskoruen az osszes lehetseges jo megoldast, csupan a leggyakrabban elofordulokat), ehhez ezt az elterest esszeruen meg kell tudnod indokolni. Ez a struktura, amit egyebkent mar a torveny nyomtatasban megjeleno kepe is vilagosan visszaad, a kovetkezo elonyokkel jar a taxativ szabalyozashoz kepest:

  • Bevonja az allampolgart a torveny ertelmezesebe es ezzel elkerulhetetlenne teszi szamara, hogy az altala alkalmazni kivant eljaras kockazatait elore felmerje es magaban tisztazza. Ezzel a tiltast vagy kotelezettseget internalizalja, az nem kivulrol lesz igy az egyenre rakenyszeritve, hanem a sajat dontese lesz az is, ha egy adott guidance-t vagy CoP-t kovet, meg az is, ha sajat egyedi esetet kiertekelve mas utat valaszt. Ha a jozan esszel nem ellentetes, akkor pusztan a teny, hogy kiertekelte sajat egyedi esetet elegendo ahhoz, hogy az eljarasa torvenyes legyen.
  • Mivel a jozan esznek valo megfeleles minden lepesben alapveto elvaras minden resztvevotol; es megfeleloen diverz, egymastol fuggetlen intezmenyek allnak rendelkezesre ahhoz, hogy a jozan esztol valo elterest az egyentol a birosagokig minden szinten szankcionaljak, ezert ez a struktura kozossegformalo ereju, a tarsadalmi bizalmat noveli.
  • Leegyszerusiti a jogkovetest.
  • Elegans.
  • Hatekonyabban eleri a celjat, a nagyobb biztonsagot, a jogalkotonal az egyedi esetet sokkal jobban ismero egyen sokkal inkabb alkalmas az egyedi eset kockazatainak felismeresere es minimalizalasara, mint a szuksegkeppen altalanossagokkal dolgozo jogalkoto.

Ehhez kepest a taxativ szabalyozas

  • externalizalt, az egyenre/csoportra/kozossegre/tarsadalomra kivulrol kenyszeriti ra a szabalyt;
  • ezzel a jogkovetes ele psziches gatakat epit;
  • valamint kifejezi, hogy a jogalkoto nem a kozosseg/tarsadalom resze;
  • strukturalatlan
  • mivel a szabalyok igy is altalanosak, viszont a jozan eszre nem utalnak, igy senki nem lehet teljesen biztos benne, hogy adott esetre egy szabaly masok szerint is vonatkozik-e, vagy sem.

A biciklis szabalyozas ugyanugy epul fel mindket orszagban, mint a H&S. Ennek eredmenye az a rengeteg WTF az elozo ket szekcioban a teljesen eletszerutlen es/vagy esszerutlenul tulszabalyozo magyar szabalyok mellett. Amikor az indokolatlanul tulszabalyozo es helyetted donto jogrendszert unnepled vagy megertoen elfogadod, a kozossegformalast, a tarsadalmi koheziot es a nemzeti identitas organikus kialakulasat lehetetlenited el. Amikor foteltudoskent morfondirozol es ervelsz a kockazatokat helyetted ertekelo es meghatarozo szabalyozas mellett/ellen, az a valodi kockazatelemzest es -vallalast helyettesito potcselekves, a valodi dontesbol ki vagy zarva, barmi, amit mondasz, sulytalan. Ha tortenetesen pro-tulszabalyozo vagy, akkor meg el is arulod magad, hogy a potcselekves szamodra tokeletesen kielegito a valodi helyett.

Bonusz track: Utado

Ez nemileg off kisszinesnek tunhet, de nem az. Most futottam bele es nagyon tetszik: Az EK-ban nincs olyan, hogy utado. Mo-n van. Hirtelen nem talaltam formalisabb hivatkozast ra (amugy Szingapur, mint fejlodo orszag WTF?!), de ez amugyis joval plasztikusabban illusztralja az esszeru-nemesszeru megkozelites kozotti kulonbsegeket, mint egy paragrafus.

Advertisement

Az uthasznalatra kizarolag a motorizalt jarmuveket sujto adot kivetni abszurd (azt beleepiteni a benzin araba meginkabb az). Ennek tarsadalmilag karos hatasat az angol politikai elit mar az 1920-as evekben felismerte (1937-ben pedig ki is vezette az utadot), Churchill penzugyminiszterkent irt pl egy ilyen memot: "Entertainments may be taxed; public houses may be taxed and the yield devoted to the general revenue. But motorists are to be privileged for all time to have the tax on motors devoted to roads? This is an outrage upon common sense." Magyaran (nem forditas!): az utado az utak jogos hasznaloikent kizarolag a gepjarmuveket tetelezi, ezert a jozan esszel szembemegy.

Utado helyett az EK-ban egyetlen, kizarolag gepjarmuvekre kivetett ado van, a Vehicle Excise Duty, a Jarmu Jovedeki Ado. A jovedeki adok szerepe altalanossagban, hogy bizonyos termekek es szolgaltatasok tarsadalmi koltseget visszaterheljek a termek/szolgaltatas fogyasztojara. Az externaliakhoz kotodik tehat (ami anakronizmus, mert mar joval Adam Smith meg a modern kozgazdasagtan elott szedtek jovedeki tipusu adokat), olyan termekekre/szolgaltatasokra vetik ki, amiknek a fogyasztasa terhet ro a legszelesebb ertelemben vett kornyezetre. Ennek megfeleloen a VED-et a jarmu karosanyag-kibocsatasabol - es sokkal kisebb sullyal a teljesitmenyebol - szamoljak. Ehhez kepest a magyar szabalyozas kizarolag a teljesitmenyhez/onsulyhoz (6.§) koti a gepjarmuadot, es nem csak ebben fejezi ki, hogy nem jovedeki tipusu adorol van szo, hanem a torveny megalkotasanak indokakent is csak tobbek kozott emliti az externaliak kompenzalasanak szandekat: a torveny "a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése érdekében" szuletett.

Tehat Mo-n nemhogy egy, de a kivanatos 0 helyett mindjart ket torveny is a kizarolag gepjarmuvekre kivetett adot nevezi meg az utepites es -karbantartas egyik forrasakent (mikozben semmilyen mas adonemnel nem nevesiti ezeket). Az ado kivetesenek vilagosan kommunikalt celjan semmit nem valtoztat az, hogy a konkret befizetesek nem valamifele utalapba, hanem a kozponti budzsebe mennek. Mo jogrendszere a gepjarmuvek adoibol eredezteti az utepitest es -karbantartast, a magyar autos igy megalapozottan gondolhatja azt, hogy a biciklis legfeljebb megturt potyazo az utakon. Ezzel szemben az EK-ban ugyanezt gondolo gepjarmuvezeto szimplan nincs tisztaban az orszag jogrendjevel. Ha Mo-n bicikliskent leorditjak a fejedet, hogy az ut az autosoke, akkor turnod kell, mert joggal hivatkoznak a gepjarmuadokra. Ha az EK-ban tortenik veled ugyanez, kiallhatsz magadert anelkul, hogy ellentmondasba keverednel a torvennyel. Labjegyzet: a bicikliuttal parhuzamos autouton biciklizest tilto mo-i szabaly (lasd fent) jelentese, hogy csak azert turunk meg az autouton, mert nincs szegregalt bicikliut.

Advertisement

Nemcsak Churchill es Varga Mihaly szemelyes kvalitasai kozotti kulonbsegen mulik, hogy a magyar kozgondolkodas, megtamogatva a torvenyalkoto kobevesett velemenyevel, meg a problema felismereseig sem jut el.

Konkluzio

nincs.